Napfényes Cukrászat
A tej a közhiedelemmel ellentétben nem élet, erő és egészség. A tejjel az a fő probléma, hogy az ember számára nem természetes táplálék.
Az ember jelenleg az egyetlen emlős, amely a csecsemőkor után is tejet fogyaszt, ráadásul más emlős faj tejét. A tehéntejnek sokkal magasabb a fehérjetartalma, mint az anyatejnek, nem tartalmaz viszont olyan nyomelemeket és vitaminokat, amelyeket az anyatej igen. A tehéntej ásványianyag-tartalma is merőben eltér az ember számára ideálistól. Emellett nagyon magas a zsírtartalma, ami hozzájárul a megemelkedett koleszterinszint kialakulásához. A tej fehérjéi (pl. a kazein) nehezen emészthetőek az ember számára, az emésztetlen fehérjemaradékok jelenléte pedig egészségkárosító hatással van a szervezetre. A nagyüzemi állattartásban a tehenek tejhozamának növelése érdekében nemi hormonokat és pajzsmirigyhormonokat használnak, amelyek természetesen megjelennek az állatok tejében is, és az emberi szervezetbe jutva kedvezőtlen irányba befolyásolják a hormonháztartást. A legtöbb ember érzékeny a tejben található laktózra (tejcukor) is. A laktóz bontását segítő enzim (laktáz) termelődése az emberek nagy részénél az elválasztás után alábbhagy, ezért nem is képes megemészteni a tejben lévő laktózt. Az emésztetlen tejcukor pedig fermentálódik a belekben; gázt, alkoholt, tejsavat és ecetsavat produkál. Az így termelődött gáz puffadást eredményez, az alkohol pedig hosszú távon májkárosodáshoz vezet.
A tej és tejtermékek fogyasztásának leggyakoribb káros következménye a nyálkaképződés. A tej fogyasztása sűrű és tapadós nyálka kiválasztására kényszeríti a szervezetet. Ez a nyálka betakarja a nyálkahártyákat, elzárja a hörgőket, zavarja a légutakat. A hurutképződés csupán védekezés a szervezet részéről, így próbál szabadulni a felesleges, emésztetlen tejfehérjéktől. A hurut nemcsak a légutakban jelenik meg, hanem a gyomorban és a béltraktusban is. A hurut bevonja a bélfal nyálkahártyáját, ezzel gátolva a felszívódást. A vitamin- és nyomelemhiány hátterében gyakran a bélhurut áll – hiába visz be az ember megfelelő mennyiségű vitamint és nyomelemet, ha azok a bélben nem tudnak felszívódni.
A növényi italoknak a tejjel ellentétben nagyon alacsony a fehérjetartalma, míg a szénhidráttartalmuk magas. Fogyasztásuk esetén nem kell számolnunk tehát a többletfehérje-bevitel káros következményeivel, a bennük lévő szénhidrát pedig könnyen hasznosítható a szervezet számára.
