Nádcukor

A nádcukor jóval korábban jelent meg az emberiség történetében, mint a répacukor, amit ma fehér cukorként ismerünk. Az Ázsia déli részein őshonos cukornádlevet már több ezer éve alkalmazta a bennszülött lakosság. Édes aromás ízének híre és használata olyan országokba is eljutott, amelyek nem voltak cukornád termelők.

Míg a kristálycukor többletkalóriája savasít, emellett rabolja a kálciumot, magnéziumot, ezzel ártva a csontoknak és az idegrendszernek. Mivel nem tartalmaz rostokat, így kártékonyan befolyásolja az emésztést, felborítja a belső elválasztású mirigyek működését és a hormonháztartást. Káros a bőrnek, a hajnak, a szemnek. A fehér cukorból ráadásul testünkben alkohol képződik, ez pedig káros a májnak. A nádcukor ellenben értékes vitaminokban, nyomelemekben gazdag(pl B-vitaminokban, kálciumban és vasban), nem terheli oly mértékben a hasnyálmirigyet, mint a fehér cukor, mérsékelt fogyasztása kedvezőbb. Míg a fehér cukor egy testidegen anyag,  a bio vagy natúr nádcukorral egy természetes édesítőszert juttatunk szervezetünkbe, amely sokkal egészségesebb, mint a finomított répacukor.

Termékeink édesítéséhez nem használunk fehér cukrot, kizárólag nádcukrot, xilitet vagy agavé szirupot.